|
|
A
SZOCIÁLIS PÁRBESZÉDRE VONATKOZÓ ADATOK
RENDSZERE: Magyarország
Szociális párbeszéd: A szociális párbeszéd
folyamata- értve ez alatt az Uniós szintet az egyes tagállamok közötti
eltérésekkel - mint eljárás, megkötésektől mentes, társadalmilag
elismert és intézményesített. Az ipari kapcsolatok rendszerében, többek
között a döntési folyamatokban is jellemző a teljes részvétel a
szociális felek részéről. Tágabb értelemben a szociális párbeszéd a
kormány képviselői, a munkaadók és a munkavállalók közötti minden fajta
eszmecserét, konzultáció és információcserét jelent a
gazdaságpolitikával és a társadalompolitikával kapcsolatos
közérdeklődésre számot tartó kérdéseket illetően.
A társadalmi párbeszéd szereplői alapvetően három oldalt képviselnek:
- Az állami fél - közszféra: a felelősség és a döntéshozatal szintjén,
úgy országos (kormányzati és miniszteri) mint decentralizált szinten
egyaránt (tartományi, megyei, városi közigazgatás).
- Szakszervezek: szervezeti szinten ezek a munkavállalók önszerveződésén
alapuló, különböző szektorokat összefogó szövetségek. A fontosabb
szövetségek intézményesítettek és teljes mértékben felelősek a hatékony
szociális párbeszédért. Az előbbieken felül néhány esetben léteznek
szektoronkénti szerveződések, amelyek az ország egész területén jelen
vannak, és a tartományi, illetve a megyei jellegnek megfelelően
koordinálják az általános irányelveket.
- Munkaadói, vállalkozói szervezetek: a munkaadói oldalt képviselik
össztársadalmi szinten. Az országos szövetségek rendszeréhez
kapcsolódnak az ágazati és szakszövetségek. A legjelentősebb szövetségek
a következő szektorokban találhatóak: ipar, kis-és középvállalkozások,
kézműipari szövetkezetek, kereskedelem stb. A képviselet a munkaadók
szervezetei esetében is szerteágazó, jellemző megyei, és a valóságban
kerületi, sőt akár egyes meghatározott területeken belül is, valamint a
megyéken és az egyes termelési területeken belül egyaránt. Az említett
szövetségeket intézményileg elismertek és teljes mértékben felelősek az
aktív érdekegyeztetésért.




|
|
 |